A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
A gyerekesek szja-visszatérítése és az elmaradt uniós folyósítások közel 2 ezer milliárd forintos lyukat ütöttek az állam számára a bevételi oldalon 2022-ben. Eközben a kiadások elszálltak, plusz százmilliárdokat vittek el egyebek mellett a kiszervezett egyetemek, az államadósság megdrágult finanszírozása, a 13. havi nyugdíj. Végül a pénzforgalmi hiány másfélszerese lett az előirányzatnak.
A Belügyminisztérium idei kiadási főösszegén hatalmasat dobott, hogy odakerült a közoktatás és az egészségügy. Közben az idei büdzsé november eleje óta terven felül működik a törvényhez képest, vagyis a valósághoz nem sok köze van. A jövő évi költségvetés is módosításra szorulna, bár az Orbán-kormánynál nem ritkák a "kreatív" megoldások.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
A július csak kivétel volt, augusztusban ismét nőtt a költségvetés hiánya: a hónap végén megvolt a 3,2 ezer milliárd forintos teljes éves terv 91 százaléka.
A béremelkedéseknek köszönhetően év végére jó eséllyel legalább annyival több szja-bevétel folyik be az államkasszába, mint amennyit a választások előtt elvitt a gyerekesek szja-visszatérítése. Az elszállt árak miatt dől az áfabevétel, év végére simán meglesz legalább plusz 1,5 ezer milliárd. Ám hiába teljesülnek túl a bevételek, ha a kiadások még jobban.
Júliusban csökkent a központi alrendszer hiánya, az már „csak” az egész éves terv 84 százalékán áll.
Elsősorban a saját gazdaság- és költségvetéspolitikai intézkedései, hibái miatt kényszerül most megszorításokra a Fidesz, beleértve a választások előtti hatalmas osztogatást. Magyarország ezzel szépen visszaesett a szocialista kormányok alatt megismert kerékvágásba: választási osztogatás, majd megszorítás, választási osztogatás, majd megszorítás. Ráadásul a mostani megszorítás nem összetett, átgondolt csomag, mint Bokrosé vagy Bajnaié, csak kiigazító intézkedések ötletszerű, kapkodva bevezetett sorozata.
Bár a kormány nem nevezi nevén, de az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. Ez elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. De ha már a rezsicsökkentés sem maradt érintetlenül, ideje lenne rendbe tenni a nyugdíjkasszát, az egészségügy reformja pedig már tegnap is elkésett lett volna.
Főleg alapból túltervezett kiadásokból farag le a kormány költségvetési kiigazítása. A minisztériumoknál és egyéb költségvetési intézményeknél 416 milliárd forintnyi kiadást zárolnak.
Ismét növelik a külügyi költségvetést, de a Nemzeti Választási Iroda is többet kap, mint amit a költségvetési törvény tartalmaz.
Nagyrészt a Gazdaságvédelmi Alapból vesz el forrásokat a kormány, hogy „csak” a GDP 4,9 százaléka lehessen az éves költségvetési hiány 2022-ben a választások elé időzített pénzszórással együtt.
A kormány kevésbé akar túlnyújtózni a takaróján 2022-ben, mint eredetileg tervezte. Számszerűen több mint 500 milliárd forintról van szó, de ha minden jól megy, spórolni nem kell majd, a 2021-es gazdasági növekedés miatt több pénz fog befolyni a kasszába 2022-ben is. Orbán Viktor mindenesetre úgy gondolja, a választások előtt lesz még tere az osztogatásnak.
A miniszterelnök szerint jó, de önmagában nem elégséges alap ehhez a költségvetés.
Végszavazások hajrája a parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén: elfogadták a homoszexuálisokat a pedifilokkal összemosó törvénycsomagot, amely ellen hétfőn tízezren tüntettek, és a Fudan-beruházásról szóló jogszabályt, ami ellen szintén volt tiltakozó demonstráció. Szavaztak az önkormányzati bérlakásokat kiárusító törvényről is. A Jobbik kivételével az ellenzék bojkottálta a szavazásokat.
2022-ben is folytatta a kormány a saját hagyományát: már-már napi szinten írták át rendeletekkel a költségvetést, hogy aztán az év végére már szinte rá se lehessen ismerni. Nem voltak az átláthatóság bajnokai, mi viszont átnéztük az év összes Magyar Közlönyét, és összegyűjtöttük, pontosan hogyan varitálták át a büdzsét menet közben.
Bár júliusban még egymilliárd forinttal megemelték a köztársasági elnöki hivatal költségvetését, a kedd este megjelent kormányhatározat most 490 millió forintot elvesz onnan, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beruházásaira csoportosít át.
Ahhoz képest, hogy a tavalyi büdzsét átlagosan négynaponta módosította a kormány, az ideinél eddig tartják az öt és fél napi átlagos ütemet. A jövő évi költségvetésről szóló törvény keddi végszavazása előtt összeszedtük, hogyan változtatták meg a büdzsét a Magyar Közlönyben megjelent határozatokkal.
A Klebelsberg Központ, szociális intézmények és egészségügyi intézmények is tízmilliárd forintnál több pénzt kaptak a Gazdaság-újraindítási Alapból. Egy egymilliárdos tétel megy energiaügyi kiadásokra.
Egy újabb vakcinaadományozás mellett azt is közzétették, hogy belenyúlnak a Gazdaság-újraindítási Alapba.
